Skip to main content
Mit tehetsz a komposztba, és mi az, ami soha ne kerüljön bele?

Mit tehetsz a komposztba, és mi az, ami soha ne kerüljön bele?

A komposztálás az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy a háztartásodban kevesebb hulladék keletkezzen, ráadásul cserébe igazi „fekete aranyat" kapsz a kertedbe. De nem minden konyhai maradék kerülhet a komposztálóba, vannak olyanok is, amelyek akár kellemetlen szagot is okozhatnak. Nézzük, mit dobhatsz bele, és mit nem!

A komposztálás alapszabálya egyszerű: ami valaha élt és természetes úton, magától lebomlik, az jó eséllyel komposztálható, ami viszont mesterséges eredetű, szennyezett, zsíros vagy állati eredetű, illetve főtt étel, az inkább kerüljön a kukába. 

Ami bátran mehet a komposztba

A konyhai hulladékok közül a zöldség- és gyümölcshéjak, a tojáshéj, a kávézacc és a teafilter (ha nincs benne műanyag) mind kiváló alapanyagok, ahogy az almacsutka, a banánhéj vagy a száraz kenyér is – bár az utóbbi csak kis mennyiségben javasolt. Ezek az ún. zöld anyagok, amelyek nitrogénnel dúsítják a komposztot.

A kertből is sok minden kerülhet a komposzthalomra: száraz levelek, nyesedékek, levágott fű, vagy éppen apróra vágott gallyak. Ezek a „barna anyagok", amelyek szenet tartalmaznak, és segítenek egyensúlyban tartani a komposztot. A zöld és a barna anyagok aránya az, ami igazán számít: nagyjából kétharmad barna anyagra egyharmad zöldet érdemes számolni. Ha ez az arány stimmel, a komposzt gyorsan érik, és nem lesz kellemetlen szagú.

A fentieken túl sok olyan háztartási hulladék is komposztálható, amelyekre nem feltétlenül gondolnánk: a festetlen, ragasztótól megtisztított kartondobozok apróra tépett darabjai, a tojástartók és a komposztálható papírtörlők is. A Zewa Wisch und Weg papírtörlőnek például szintén a komposztban a helye - de figyelj rá, hogy csak akkor, ha nem érintkezett vegyszerrel vagy olajjal.

Amit soha ne tegyél bele

Bármilyen csábító is, hogy mindent a komposztba dobjunk, vannak szabályok, melyeket mindenképp fontos betartani, hogy ne okozzanak kellemetlenséget. A főtt ételmaradékok, a húsok, a halak és a tejtermék például a szaghatások mellett odavonzhatják az egereket és a patkányokat is.

Az olajos, zsíros konyhai hulladékok szintén nemkívánatosak, mivel lassítják a lebomlást, és az esővízzel a talajba, talajvízbe vagy a felszíni vizekbe jutva további környezeti problémákat okozhatnak. A beteg, fertőzött növényeket, a felmagzott gazt és a vegyszerrel kezelt kerti hulladékot se dobd soha a halomra! A fenyőfélék tűleveleit és a diólevelet is csak kis mennyiségben érdemes beletenni a lassú lebomlási idő miatt.

Természetesen a műanyag, a fém, az üveg és minden más mesterséges anyag szintén tabu. És még valami, amire ritkán gondolunk a macskaalmot és a kutyaürüléket is hagyd ki, mert olyan kórokozókat tartalmazhatnak, amelyek az ember számára is veszélyesek lehetnek.